1. (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.)

2. Boldog, aki gondol a szûkölködõre és a szegényre, az Úr megmenti majd a csapás napján.

3. Megõrzi õt az Úr és életben tartja, boldoggá teszi itt a földön, s nem adja ellensége hatalmába.

4. Betegágyához segítséget hoz az Úr, fekvõhelyét kényelmesre cseréli.

5. Így szólok: "Uram, könyörülj rajtam, gyógyíts meg, mert vétkeztem ellened!"

6. Ellenségeim rosszat mondanak felõlem: "Mikor hal már meg, mikor törlik nevét?"

7. Ha valaki meglátogat, álnokságot beszél, gonoszságot gyûjt szívébe, elmegy s továbbadja.

8. Mind, akik gyûlölnek, együtt suttognak ellenem, ártó gondolatokat forgatnak fejükben.

9. Béliál csapása érte utol, ezért fekszik itt, s nem is kel fel többé.

10. Még a barátom is, akiben megbíztam, aki együtt ette kenyeremet velem, az is ellenem emelte a sarkát.

11. Te azonban, Uram, könyörülj meg rajtam, állíts talpra, s én majd megfizetek nekik, az ilyen embereknek!

12. Akkor fogom látni, hogy kegyes vagy hozzám, ha ellenségem nem ujjong rajtam,

13. engem pedig megõrzöl sértetlenül, és engeded, hogy színed elõtt álljak mindörökre.

14. Áldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökkön-örökké! Úgy legyen! Úgy legyen!





Por que a tentação passada deixa na alma uma certa perturbação? perguntou um penitente a Padre Pio. Ele respondeu: “Você já presenciou um tremor de terra? Quando tudo estremece a sua volta, você também é sacudido; no entanto, não necessariamente fica enterrado nos destroços!” São Padre Pio de Pietrelcina